Baromi érdekes, ahogy a refrénnél egyáltalán nem azt kapjuk, amit várunk. Úgy értem, van egy íve a számnak, mint mindegyiknek, és ahogy kell, kiélezi valamire, feszíti a húrt, felkészít a refrénre, aztán  ahelyett, hogy robbanna, hirtelen elengedi és átvált lazába. Ez lehetne rossz is, de ez esetben sokkal inkább izgalmas. Tetszik.